A spanyol alkotmánybíróság döntése új lendületet adhat a katalán függetlenségi erők számára

Tavaly a katalán felsőbíróság Quim Torrát, a katalán kormány függetlenségpárti vezetőjét 18 hónapra eltiltotta a közügyektől, illetve 30 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezte a választási törvény megsértése miatt. A Politico beszámolója szerint a spanyol alkotmánybíróság heteken belül döntést hozhat arról, hogy az ítéletet jóváhagyja-e.

A katalán elnök ügyvédje ugyanakkor azzal érvel, hogy Torra a szólásszabadság jogával élt akkor, amúgy úgy döntött, a 2018-as választások idejére sem távolítja el a katalán függetlenségi mozgalom molinóját a katalán tartományi kormány épületéről.  Az ügyészség azonban úgy véli, hogy ezzel a döntéssel megsértette a választás kampányokra vonatkozó jogszabályokat, és a katalán elnök a választási bizottság felszólításának sem tett eleget.  

Quim Torra 2018-ban lett Katalónia elnöke miután az autonóm tartományt vezető Carles Puigdemont a spanyol igazságszolgáltatás elől Belgiumba távozott. Puigdemont az általa kezdeményezett – a spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított – 2017-es katalán függetlenségi népszavazás, illetve függetlenségi deklaráció után hagyta el Spanyolországot.  A referendumot követően a spanyol központi kormány feloszlatta a katalán törvényhozást, menesztette a kormányt és új tartományi választást rendelt el. A spanyol legfelsőbb bíróság végül zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt el 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre.

Puigdemont azonban az Ibériai-félsziget elhagyásával megkerülte a spanyol igazságszolgáltatást, így továbbra is aktív szerepet játszik a függetlenségi mozgalom életében.  

Torra ügye most a koronavírus-járvány, illetve a spanyol gazdasági visszaesés árnyékában ismét központi témává emeli Katalónia jövőjét. Pedro Sánchez baloldali spanyol miniszterelnök hivatalba lépésekor ígéretet tett a Madrid és Barcelona között elmérgesedett viszony rendezésére, melynek kezdetét a februári Sánchez-Torra találkozó szimbolizálta.

A spanyol alkotmánybíróság döntése most új irányt szabhat a spanyol-katalán kormányközi kapcsolatok, valamint az egész katalán függetlenségi mozgalom számára.

A katalán parlament szeparatista többsége szeptember 18-án leszavazta a Spanyolország egysége mellett kiálló ellenzék indítványát, ami arra kérte a képviselőket, hogy tartsák tiszteletben az alkotmánybíróság esetleges elmarasztaló ítéletét. A parlament végül egy olyan nyilatkozat elfogadása mellett döntött, amely kimondja, hogy

a katalán elnök, illetve a tartományi kormány mandátumát csak a katalán törvényhozás többsége függesztheti fel.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Quim Torrát a taláros testület elmozdítaná, újabb patthelyzet alakulhat ki a spanyol belpolitikában, hiszen kérdéses, hogy ki venné át a helyét a központi-tartományi kormányközi tárgyalásokon. 

Lluís Orriols politológus, a madridi Carlos III Egyetem oktatója ugyanakkor úgy véli, hogy a katalán függetlenségi pártok egysége nem tart sokáig. Az új politikai válság Quim Torrának, illetve a mögötte álló, nacionalista-liberális Együtt Katalóniáért pártszövetségnek (JxCat) kedvez.

Az elmarasztaló ítéletet ugyanis könnyedén fel lehet majd használni a függetlenségi mozgalom megerősítéséhez.

Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a JxCat a politikai patthelyzet elnyújtására törekszik, hogy így be tudja hozni a lemaradását a katalán választók között népszerűbb, azonban kisebb parlamenti képviselettel bíró másik kormánypárttal, a Katalán Republikánus Baloldallal (ERC) szemben.   

Gergi-Horgos Mátyás

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.